Vajon hogy van az, hogy történik veled valami. Valami felemelő, ami megemeli rezgésedet és öröm, boldogság árad szét benned. Feldobódsz és úgy érzed végre, végre velem is történik valami. Aztán ez a valami, amit bedobtak tovatűnik. Lehet ez egy véletlenszerű találkozás egy számodra lehengerlő pasival, vagy akár egy olyan munkalehetőség melyre titkon vágysz.
Igazából most szinte mindegy mely életterületen történik az eset, a lényeg, hogy az élet bedob neked valamit, majd miután jól rápörgetted magad tovatűnik ez a varázs. És mit teszel? Keresed a miérteket, erőszakosan próbálod életben tartani, kapálózol és eszed magad. Mi történhetett? Bedobták, jó volt. Már érezted a boldogság szelét és mégsem lett belőle semmi. A téma nem hagy nyugodni egy ideig, te még próbálod elfelejteni, hiszen minden próbálkozásod kudarcot vallott. Nincs válasz, nincs semmilyen reakció. A buborék kipukkant. Elfelejtheted. És próbálod elfelejteni, de nem megy, mert valamiért újra és újra felbukkan a gondolataidban, felidézi egy név egy zene vagy bármi is, de feldereng az érzés, hogy jó lett volna….Miért nem lett belőle semmi?! Bedobták és elvették. Hát mi ez? És mennyi ilyen élethelyzet van? Mennyi véletlen esemény, aminek nem lesz folytatása? Csak te kattantál rá! Te! Senki más! Mégis valamiért rámozdultál. Valamiért megmozgatott.
Talán valami hiányzik az életedből ezen a területen ahol a véletlenszerű esemény megtörtént. Nem lett folytatása, mert csak egy jelzést, egy impulzust kaptál. Figyelmeztetést, hogy vedd észre! Ez kell neked! Igen tényleg ez kell nekem, de miért szállt tova? Talán nincs még minden a megfelelő helyen, időben és összefüggésben vagy felülírta a szabad akarat az utad eseményeit. Bármi lehet.
Nem is érdemes nagyon boncolgatni, mert a válasz, még ha valahol meg is van, nem találod meg. Majd később visszatekintve megérted. Addig el kell engedned és hagynod, hagy menjen minden a maga útján.
Egy idő után, amikor már tényleg elengedted az érzést visszaállt a rend, a monoton stabilitás az életedbe, hurrá minden rendben. Mégis valami ott mélyen bent a lelked mélyén parázslik, az az érzés, lüktet és dolgozik. Az esemény elültetett benned egy kis magot, mely csírázni kezd. Minden alkalommal, amikor felszínre jön és visszaemlékszel arra a helyzetre, lepörgeted a történetet képkockánként, ösztönösen öntözöd, táplálod a kis magocskát, mely csírázik és nőni kezd, majd virágba borul. Idővel. Egyszer.
Van, amikor nincs célod és nem vágyakozol semmire.Csak vagy. Ilyenkor a lelked jelez. Az élet összerendezettsége, az univerzum kicsit terelget. Ezen alkalmakkor kapod a felkavaró érzelmeiden végigsöprő vihart. Vedd észre ez nem te vagy. Ez így nem jó.
Így is élhetnél, veled ilyen is történhetne. Lehetne másképpen. És te megérzed a szelét és rákapsz az ízére. Igen ezt szeretném! Hah, azért ilyen könnyen nem kapod meg. Megmutatták, megérezhetted. Most már tudod, mit szeretnél, lett célod.
Milyen érdekes az élet igaz? Mindennek megvan a maga oka. Egységben történnek az események. Egyedi vagy, mégis mindennel egy. Amikor nem tudod a dolgod, az univerzum finoman segít. Bedob neked valamit, majd a magocska elültetése után a te dolgod hogyan nevelgeted, hogyan foglalkozol vágyaiddal.
Köszönd meg a bedobott “véletlenszerű” eseményt és tápláld új vágyad, mely a Te boldogságért van!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: