Pillangó Szentély

Semmi nem tart örökké. Tudom klisé, de valóan így van, és ha ügyes vagy és figyelmed fókuszát olyan pontra helyezed, mely számodra kedves, tetszik, érdekel és éltet, akkor megrövidítheted életed sötétebb, szomorúbb, búsabb időszakát. Nem, nem lehet mindent eltörölni és ajtót bevágva véget vetni a dolgoknak, de könnyíteni és javítani mindig tudsz. Senki máson nem… Tovább »

Minden, ami veled történik téged tanít és minden ember akivel kapcsolatba kerülsz téged épít, általa fejlődhetsz. Amennyiben tudatosan éled az életed. Lehet tapogatózni a sötétben és sodródni az iszapos áramlattal, mikor is sehova nem tartasz, semerre nem haladsz csak elvagy és tengődsz. És lehet figyelni, megismerni, fejlődni és haladni. Felismerni és megérteni. Tudatosan élni. Rajtad… Tovább »

A görcsösségedet. Annyi minden van az életben, amit irányítani kell. Persze mehetne minden a maga tempójában, a saját igénye szerint és a dolgok önálló ritmusában. De a mi fizikai világunkban ezt szinte lehetetlen elképzelni. Összeomlik a rendszer, ha nem úgy csinálod, szervezed és rakod össze a napot, ahogy azt kell.  Szóval van rengeteg olyan dolog,… Tovább »

Az érzelmek olyan láthatatlan buborékok melyek, ha túltelítődnek kidurrannak, ha erősebb behatás éri őket kipukkadnak, és van, hogy egyszerűen elpukkannak. Volt buborék és nincs buborék. Amikor a gyermeknek buborékokat fújsz, mindegyik száll valamerre, fel-fel sejlik egy-egy szivárvány a buborékok átlátszó peremén, majd az amúgy színtelen kis gömböcskéket követheted szemeddel, melyik merre tűnik tova, melyik mikor… Tovább »

A te életed, a te nézőpontod, a te igazságod. Egyedül csakis te éled meg életed pillanataid. Mégpedig a saját szűrődön keresztül, letisztult formában. Ugyanazt az eseményt, másvalaki másképpen éli meg. Mást rak el magának emlékképként. A különbözőség mikéntje pedig a személyiség sajátságos, teljesen egyedi nézőpontja. Nagyon sok ember megél hasonló szituációkat, – mint akár te… Tovább »

Honnan tudod eldönteni, hogy amit érzékelsz a világból az a tényleges valóság vagy az egód projekciója. És ezen dilemmára még rájön az, hogy mindenkinek a saját világa a saját valósága. Vagyis amit te érzékelsz, felfogsz és megértesz a világból az a te valóságod. Ez eddig még talán oké is. Viszont a valóságom, amelyet ugyebár én… Tovább »

Vannak napok, amikor minden összejön. Már ébredéskor érzed, hogy jobb lenne inkább fel sem kelni. Valahogy sejteni lehet, a zsigereidben érzed, ez a nap nem a te napod. És tényleg, még a reggeli kávé úgy ahogy feldob, a reggel első órája is eltelik csendesen és aztán jön a hideg zuhany, az örült rohanás és küzdelem… Tovább »

Az ember tele van félelemmel. Mindenki fél valamitől, az is, aki azt állítja, hogy nem fél semmitől. A félelem széles spektrumának egy szelete az a félelem, ami kicsit megfoghatatlan és semmiképp nem beazonosítható csak úgy egyszerűen. Arra a félelemre gondolok, amikor teszem a dolgom és valamit amit már rég meg kellene tennem,  de halogatom. Azért… Tovább »

Az élet olyan kaotikus sokszor. Folyamatosan áramló meg nem álló lendülettel visz és csak visz. Merre? Ki tudja…Ráfekszünk egy ilyen áramlatra és hagyjuk, hogy sodorjon minket az élet. Az, hogy éppen milyen áramlatot kaptál el, vajon mitől függ? A mai napon azt kaptam, hogy : Vedd észre a jeleket! – gondoltam magamban, szuper mindig nyitva… Tovább »

Az ember szeret szenvedni. Lehet miről beszélni, tudod sajnáltatni magad, figyelnek rád, foglalkoznak veled, törődést és szeretgetést kapsz. Milyen jó is ez, ugye. Az emberekbe beprogramozódott: Ha nem vagyok jól, akkor figyelnek rám. Az élet nehéz, szenvedni kell. Ha szenvedsz, akkor segítenek. Hű ilyen egyszerű, bezzeg segítséget kérni, netalán elfogadni azt? Na az már nem… Tovább »