Az ember szeret szenvedni. Lehet miről beszélni, tudod sajnáltatni magad, figyelnek rád, foglalkoznak veled, törődést és szeretgetést kapsz. Milyen jó is ez, ugye. Az emberekbe beprogramozódott: Ha nem vagyok jól, akkor figyelnek rám. Az élet nehéz, szenvedni kell. Ha szenvedsz, akkor segítenek. Hű ilyen egyszerű, bezzeg segítséget kérni, netalán elfogadni azt? Na az már nem is olyan egyszerű. Milyen érdekes, hogy mindent túlsprirázunk. Mindig mindent. Mert túlgondolni az adott helyzetet jó, mert szenvedni a megbántottságról és fujjogni a másikra jó.
Mindez nem igaz. Mindez csak a rosszul kódolt program része. A felgyorsult, hajszolt élet adta impulzusok eredménye. Fáj a fejed? Vegyél be ultra rapid gyógyszert. Még fel sem szívódik, neked már nem is fáj a fejed. Vicces nem? Nem, sajnos ez siralmas. És egy csak egy példa a millió közül. Így élünk. Mindenre azonnali megoldás kell, ami nem baj, ha csak a felszínt simítja ki. Legyen eredmény, és gyorsan, sőt most. Az ok, mondhatnám úgyis, hogy a valós megoldás, a lényeg senkit nem érdekel. Legyél jól, de épp csak annyira, hogy még szenvedni, siránkozni tudj. Mert kell valamiről beszélned. Mert kell, hogy történjenek veled a dolgok. Benne vagy az áramlásban, benne kell, hogy legyél az élet eseményeiben. Csak éppen azt felejted el, hogy nem ez az élet, ez a máz, amolyan édes keserű ragacsos katyvasz.
Minden érzelem, ami benned van, ott mélyen elásva, az lenne az igazi élet. Amíg rohansz és közben valamitől mindig szenvedsz, addig nem élsz. Csak folytatod gyönyörű kis zombi életedet.
Félsz önmagadtól, félsz mások véleményétől, továbbmegyek félsz az élettől és a lehetőségeidtől. Hiszen nem tartod magad sokra, hiszen te nem érdemled meg! Beálltál a sorba, haladsz a lélektelen tömeggel és azt gondolod jó ez így. A szenvedés hozzátartozik a mindennapjaidhoz, a harag, méreg és düh szinte már alap hangulatodat képviselik. Klassz, milyen jó ez így. Nincs semmi dolgod, csak tovább lépkedni a biztos talajon, ami visz tovább az unalmas kis életedben, ahol a napjaid mind ugyanolyanok, amikor az érdekesség az, ha valami szörnyű történik valamelyik ismerősöddel vagy valami botrányosat hallasz a tévében. Csodálatos lehet. Szinte irigykedem. Mégis mást választok.
Elfogadom az életemet. Elfogadom önmagamat, olyanak amilyen, minden külső és belső hibámmal együtt. Elfogadom az életembe beáramló eseményeket, észreveszem az apró rezzenéseket, azokat a csodákat, melyek az utamba jönnek. Mosolygok. Magamnak, mert örül a lelkem, a környezetemnek, mert mindig boldogsággal tölt el, ha visszamosolyognak. Elfogadom az embereket minden jellemvonásukkal – na ez nem könnyű – és igyekszem elfogadni a nagyon negatív emberek rezgéseit is. Elfogadom, hogy más személyiségek és elfogadom, hogy másképp gondolkoznak, mint én. A világ színes, mint az emberek érzelmi spektrumának hihetetlen széles megnyilvánulási aspektusai. Nem érthetek meg mindent és nem érthetek mindenkit. Nem is kell. Éppen elég, hogy elfogadom a világomat olyannak, amilyen.
Elengedem a fájdalmat, a félelmeimet és aggodalmaimat. Elengedem a féltékenységet, irigységet és bizonytalanságomat. Elengedek minden olyan érzelmet, amely nem épít engem. Elengedem azokat az emberi kapcsolataimat, melyek ártóak számomra. Elengedem a megfelelést és a tökéletességre törekvésemet. Nincs erre szükségem, hiszen egyedi és megismételhetetlen vagyok.
A szeretetre fokuszálok. Szeretettel tekintek a családomra, a kollégákra, a szomszédokra és mindenkire, aki körülöttem megfordul. Szeretettel tekintek magamra. Szeretettel tekintek érzéseimre, gondolataimra és cselekedeteimre egyaránt. A szeretet megsemmisíti a szenvedést és minden negatív dolgot, melyet az életünkbe vonzunk.
Próbálj meg Te is szeretetteljesen élni! Megtapasztalhatod, hogy szíved, amely kemény, mint a kő és dermed hideg, mint a jég, el kezd fagyott állapotából kiengedni. És olvadni kezd a jég és melegszik a lelked. Páratlan élmény mikor rájössz, hogy tudsz te kedves lenni és figyelmes és szeretetteljes. És szeretnek. Önmagadért szeretnek. Megérzed, hogy más így élni, szívből. Amikor szívből élsz, boldog lehetsz, igazán boldog.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: